Egy texasi anya teljesen megdöbbent, amikor a vacsorára készített baromfi szálas spagettidarabokra esett szét.
Az anya elmagyarázta, hogy aznap este nem volt tészta az étlapon, és egy közösségi médiás bejegyzést osztott meg, amelyen látható, ahogy a nyers csirke, amit mosott, a kezében szétesik.
„Szerintem az a műhús” – írja mára virálissá vált Facebook-bejegyzésében.
Március 21-én a texasi Irvingből származó Alesia Cooper egy nyugtalanító fotót osztott meg egy csirkemellről, amelyen tiltakozik a tányéron elfoglalt jövőbeli helye ellen.
A kétgyermekes anya ezt írja: „Gondolkodtam, hogy közzétegyem-e ezt, de mivel muszáj volt látnom, ti is tegyétek.” A bejegyzés, amelyen egy kép is látható, amint egy csirkehúst spagettiszerű szálakra tépkednek, így folytatódik: „Pár hete a gyerekeknek főztem vacsorát, és a szokásos módon tisztítottam a húst, és amikor visszamentem főzni, ilyen lett (SIC).”Cooper, aki elárulta, hogy a csirkemellet az olcsó Aldi szupermarketben vette, hozzáteszi: „lol, szerintem az a műhús, de amúgy sem vagyok benne biztos… Azóta nem csináltam csontos csirkét.”
Az online felhasználók hozzászólások formájában megosztották véleményüket az ügyről, egyesek szerint a csirkét 3D nyomtatással készítették, vagy Petri-csészében tenyésztették.
Az egyikük így érvel: „Ez laboratóriumban nevelt csirke, ez egy új módszer a csirke előállítására, mivel az elmúlt években a madárinfluenza és az erőforráshiány miatt nem volt mit termelniük, így tavaly bejelentették, hogy találtak egy módszert a csirke laboratóriumi előállítására, és most ez kapható a boltokban.”
„GMO laboratóriumi hús” – írja egy másik.
Egy harmadik úgy dönt, hogy „hamis, már nem veszem meg”.
Egy másik felhasználó logikusabb magyarázatot kínál a tépett csirkemellre: „Ez nem laboratóriumban tenyésztett hús vagy 3D nyomtatott hús. Valódi csirkékből származik. A probléma az, amikor a kapzsi csirketenyésztők növekedési hormonokkal etetik a csirkéiket, így azok túl gyorsan nőnek.”
Nagyobb mellek
A Wall Street Journal arról számol be, hogy a kemény, rágós hús, az úgynevezett „fás mell” mellett a „spagettihús” állítólag a nagymellű csirkék gyorsabb növekedését elősegítő tenyésztés eredménye.
Így több hús marad szárnyasonként, és nagyobb profit is lehet belőle.
„Bizonyítékok vannak arra, hogy ezek a rendellenességek a gyorsan növekvő madarakkal kapcsolatosak” – mondta Dr. Massimiliano Petracci, a Bolognai Egyetem mezőgazdasági és élelmiszertudományi professzora a WSJ-nek.
A „fás mell” és a „spagetti hús” nyugtalanítóan hangozhat, de az iparági szakértők szerint az elfogyasztásuk nem árt.
De fájni fog a csirkéknek, akiknek a nagy teste túl nagy ahhoz, hogy a kis lábaik megfogják.
Kövér csirkék
A Nemzeti Csirketanács által közzétett adatok alapján a brojlercsirkék – a hústermelésre nevelt csirkék – sokkal gyorsabban nőnek, mint a múltban. 2000-ben egy átlagos csirke 47 napos korában, 5,03 font súlyúan került piacra, és 2023-ban is az átlagos csirke még mindig 47 napos korában kerül piacra, de most a pufók csirkék 6,54 fontot nyomnak.
Ezeket a számokat közel egy évszázaddal ezelőtthöz képest a brojlercsirkéknek 112 napra volt szükségük ahhoz, hogy 2,5 font piaci súlyúra nőjenek.
ADVERTISEMENT
